Rák ellenszere, a rák gyógyítása

A „rák” több mint kétszázféle, tulajdonságaiban, kihatásában, következményeiben és gyógyíthatóságában egymástól eltérő daganatos betegség közös neve. Környezeti és genetikai hatások révén a sejtek elveszítik önszabályozó funkcióikat és kontrollálatlan szaporodásba, ún. sejtburjánzásba kezdenek. Naponta többezer ilyen sérült sejt jelenik meg a szervezetben, amelyet az immunrendszer ideális esetben le tud győzni. Amennyiben nem, úgy létrejön a daganat, vagy más néven tumor. A tumorok rosszindulatú változata a rák, mely betegséget, panaszokat okoz, és kezelés nélkül halálos kimenetelű.
A szervezetből származó, de a normális sejtektől eltérő sejtekből álló képződmény, rendellenes szövetszaporulat (tumor), ami túlzott sejtosztódás eredményeképpen jön létre. Semmilyen hasznos funkciója nincs. Lehet benignus (jóindulatú, nem rákos természetű) vagy malignus (rákos).
A jóindulatú daganat nem rák. Nem terjed be a szomszédos szövetekbe, jól elhatárolódik a környezetétől és nem károsítja azt. A daganat növekedése során nem terjed át a szervezet más szöveteibe, szerveibe, nem ad áttéteket. Rendszerint nem életveszélyes elváltozás, és a sebészi eltávolítás után jellemzően nem újul ki. Jóindulatú daganat például a szemölcs vagy az anyajegy a bőrön, vagy az izomszövetből kiinduló mióma a méhben.
A rosszindulatú daganat (rák) ezzel szemben nem tiszteli a határokat, alattomosan beterjed a szomszédos ép szövetekbe, és burjánzása során fokozatosan elpusztítja azokat. A rákos sejtek képesek belépni a vérerekbe és nyirokerekbe, s ezeken keresztül a szervezet távoli részeire is eljutnak, ott megtelepednek és tovább szaporodva újabb és újabb daganatokat – áttéteket (metasztázisokat) – hoznak létre.
A rák kezelhető sebészi úton, kemoterápiával, sugárterápiával, immunterápiával és egyéb módon is. A kezelés meghatározása a tumor elhelyezkedésétől és előrehaladottságától, valamint a beteg általános állapotától is függ. Több kísérleti módszer áll kifejlesztés alatt.
A kezelés célja a rák teljes eltávolítása a szervezetből a test többi részének károsítása nélkül. Sebészeti beavatkozással ez néha elérhető, de a rákok képessége, hogy a szomszédos szöveteket is megtámadják, és a test távoli részeibe is áttevődjenek, korlátozva ennek a kezelésnek a sikerét. A kemoterápia eredményességét befolyásolja a mérgező hatása a többi szövetre. A sugárkezelés is károsíthatja az egészséges szöveteket.

Sugárterápia: A kezelés folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, melyet radioaktív izotópok segítségével állítanak elő. Az összdózis daganatonként eltérő.
A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást. A leggyakoribb, korán kialakuló mellékhatások a következők: a bőr kipirosodása, gyulladása; a száj besugárzásakor szájszárazság; a szem kezelésekor kötőhártya-gyulladás; a fej besugárzásakor hajhullás. Az emésztőrendszer daganatainak esetében fogyás, hányinger, hányás, hasmenés léphet fel. Nagy dózisok alkalmazása a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számának csökkenését okozza, így fokozódik a fertőzésekre és a vérzésre való hajlam. Késői, évek alatt kialakuló mellékhatásként a besugárzott területek kötőszövetesedése következik be, mely a funkció romlását eredményezi.

Kemoterápia: A kemoterápia olyan kezelés, amely során a beteg agresszív hatású gyógyszereket kap hosszabb időn keresztül, meghatározott kombinációkban és meghatározott ideig. A kemoterápia korai mellékhatásai: hányinger, hányás, hajhullás, láz, a fertőzésekre való fokozott fogékonyság, a vérlemezkék számának csökkenése miatt vérzésekre való fokozott hajlam. Hosszabb távon bizonyos szerek meddőséget, idegrendszeri károsodásokat okozhatnak.
A kemoterápiás eljárások azon az elven alapulnak, hogy a beteg szervezetébe juttatott vegyszer elpusztítja a gyorsan osztódó sejteket – ez ugyanis a rákos sejtek egyik fő tulajdonsága. Ez a hatás nem korlátozódik a daganatsejtekre, minden gyorsan osztódó sejtet károsítanak, ami miatt sok mellékhatással rendelkeznek. A daganatellenes hatást főként a sejtosztódás gátlásán keresztül fejtik ki, azonban a részletes hatásmechanizmusban az egyes szerek eltérnek egymástól, bizonyos szerek a DNS-ben töréseket hoznak létre, mások beépülnek a DNS-be, megint mások a mikrotubulus rendszert károsítják, stb.
Hatásuk alapján a daganatterápiás szerek két fő csoportba sorolhatók: a citotoxikus szerek el is pusztítják a tumorsejteket, míg a citosztatikus szerek csak megakadályozzák a sejtek további szaporodását, de közvetlenül nem pusztítják el a sejtet. A kemoterápiás gyógyszerek citotoxikusak, ugyanakkor gyakran hivatkoznak rájuk összefoglalóan citosztatikumokként. Az egyik fő hatásmechanizmusuk az, hogy programozott sejthalált váltanak ki a sejtben, ezáltal pusztítva el azt.
Mivel a gyorsan osztódó sejtekre hatnak, elsősorban a gyorsan növekvő tumorok (pl. akut leukémiák, a vérképző- és nyirokrendszer agresszív daganatos megbetegedései) kezelésében hatékonyak, mivel ezeknél egyidejűleg több daganatsejt van osztódási fázisban. A lassabban osztódó daganatsejtekből álló tumoroknál általában kevésbé hatékonyak.
Neoadjuváns kemoterápiás kezelés:
Neoadjuváns kemoterápiáról beszélünk, amikor a kemoterápiát a műtét, esetleg sugárkezelés előtt alkalmazzák. Erre általában akkor kerül sor, ha a betegnek nagyméretű daganata van, amelyet sebészileg nehéz eltávolítani vagy megkisebbíteni. A neoadjuváns kemoterápia eredményeképpen a daganat mérete csökkenhet, így könnyebben eltávolíthatóvá válhat, s a műtét során kevésbé kell érinteni a daganat környezetében lévő egészséges szöveteket, vagyis kevésbé kiterjedt műtétre van lehetőség.

Adjuváns kemoterápiás kezelés:
A műtétet, esetleg a sugárkezelést követően a szemmel nem látható kicsiny áttétek eltávolítása a célja ennek a fajta kezelésnek. Ezek a daganatsejtek a nyirokutakon, illetve a vérárammal az elsődleges daganat helyétől távolra is eljuthatnak és megtapadhatnak. Akkor alkalmazzák, ha nagy a kockázata annak, hogy a rák kiújul azokból a sejtekből, amelyeket a sebészeti beavatkozás során nem sikerült eltávolítani. Adjuváns kezelés során általában több gyógyszert kombináltan alkalmaznak, a lehető legnagyobb dózisban, amelyet a beteg még elvisel. Az adjuváns kezelést a műtétet követően meglehetősen hamar meg kell kezdeni, általában a sebészeti beavatkozást követő 3-6 hétben el kell indítani.

Palliatív kemoterápiás kezelés:
Akkor alkalmaznak ilyen kezelést, ha a betegség gyógyítása sebészeti, sugárterápiás és kemoterápiás módszerekkel nem lehetséges, de az alkalmazott kemoterápiás szerekkel csökkenteni lehet a daganat méretét, s ezzel nemcsak a beteg túlélése nő, hanem az az idő is, amelyet viszonylag jó életminőségben tölt, ennek eredményeként pedig képes megszokott tevékenységeit folytatni.
A kemoterápia daganatellenes gyógyszerekkel történő kezelést jelent. A kemoterápiás szereket infúziós (ritkán tablettás) formában alkalmazzák, melyek a vérkeringés útján csaknem a szervezet egészében képesek a daganatsejtek elpusztítására. A kezelés célja a daganat kiújulásának vagy továbbterjedésének megakadályozása, lehetőség szerint a daganatos betegség gyógyítása, vagy a tumoros massza csökkentése és a tünetek enyhítése. A kemoterápiás kezelések előtt orvosi vizsgálat történik, ennek során ellenőrzik a vérvételi eredményeket és az EKG-t is.
Amennyiben a kemoterápia beadható, akkor az orvosi utasítás szerint összeállított infúziós kezelést a szakasszisztencia köti be. A kezelés során a betegek kényelmes fotelben ülnek, vagy ágyban fekszenek, a járó betegeknek nem kell kórházi ruházatba átöltözni. Egy kezelés időtartama az infúzió típusától és mennyiségétől függ. A kezelések előtt étkezni lehet. A kezelések után általában egy héttel vérkép ellenőrzés történik. A mellékhatásokat különböző gyógyszerekkel tudják enyhíteni, hajhullás esetén paróka rendelhető akár társadalombiztosítási támogatással is.
Óvakodni kell a fertőzések kialakulásától! A kemoterápia során a fehérvérsejtek is károsodnak, ez kedvez a fertőzések kialakulásának. A kezelésben részesülő betegeknek ismerniük kell, hogy hogyan lehet elkerülni a fertőzéseket.

Kerülni kell a nyilvánvalóan fertőző betegekkel, hozzátartozókkal való érintkezést. De emellett a nagyobb társaságban való tartózkodás sem ajánlott, hiszen tünetek nélkül is lehet valaki vírus-, vagy baktériumhordozó. Háziállatok tartása, azok etetése-gondozása is veszélyes lehet. A mosatlan, hámozatlan gyümölcs, zöldség, a nyers tej- és tejtermékek, a felvágottak, nyers húsok is veszélyes fertőzés forrást jelentenek a betegek számára. Fontos a gyakori, gondos kézmosás, minden étkezés előtt és WC-használat után. Kerülni kell a nyálkahártya- és bőrsérüléseket fogmosás, borotválkozás, körömvágás során.

Bármilyen fertőzésre utaló tünet: láz, torokfájás, köhögés, hányás-hasmenés, gyakori vizelés, bőrseb észlelése esetén minél előbb forduljon orvoshoz!
Fontos a zsíros, nehéz, fűszeres ételek kerülése. A nagyobb volumenű étkezések helyett a gyakori, kis mennyiségű étkezés szintén hasznos lehet, valamint a glutén és tejmentes diéta betartása a kemoterápia alatt a tünetek enyhülését okozhatják. Hasmenés esetén a gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő folyadékpótlás és a diéta betartása a legfontosabb.

Kerülni kell a fűszeres ételek, a tej és tejtermékek,a koffein tartalmú italok, édességek fogyasztását. A tünetek enyhülését követően néhány napig még könnyen emészthető ételek fogyasztása ajánlott: rizs, burgonyapüré, kétszersült, keksz, banán, alma. Egyes kemoterápiás szerek nem hasmenést, hanem éppen ellenkezőleg székrekedést okoznak. Ennek elkerülése érdekében magas rosttartalmú ételek (barna kenyér, zöldségek, gyümölcsök) fogyasztása, bőséges folyadékbevitel és amennyire az általános állapot engedi a szokásosnál több testmozgás végzése ajánlható. Ha mindez nem elég, csak a kezelőorvos által felírt hashajtók szedése javasolható még.

A szájnyálkahártya szárazság, fertőzés kivédésére a kereskedelmi forgalomban lévő különféle szájfertőtlenítő szerek általában nem ajánlottak, mert alkoholtartalmuk miatt még kellemetlenebb tüneteket válthatnak ki, de kellő higítással alkalmazhatóak lehetnek. Helyettük hasznos lehet a mindenki által jól ismert kamillateás öblögetés, esetleg a langyos vízben feloldott szódabikarbóna. Emellett elengedhetetlen a gondos, lehetőleg minden étkezést követően végzett óvatos fogmosás.

A hányinger, hányás enyhítésére különféle módon ható, kombináltan is alkalmazható gyógyszerek állnak rendelkezésre. A gyógyszerek mellett számos olyan módszer van, mely segíthet a tünetek enyhítésében.
Az orvosi utasítások és dietetikai előírások betartása mellett óriási szerepe van a gyógyulásban az élni akarásnak. Mondják, hogy minden fejben dől el és ez részben igaz a daganatos betegségek leküzdésére is.

Érdemes ezeken felül a rák kialakulásában is szerepet játszó káros hatásokat minimálisra csökkenteni. Kerüljük a stresszt, igyekezzünk elhagyni káros szokásainkat, például a dohányzást. Töltsünk minél több időt szeretteinkkel, legyünk minél több időt a napon és a friss levegőn (természetesen kerüljük az erős UV sugárzással járó időszakokat)! Összességében a kezelések alatt és után is törekedjünk egészséges életmódra és jó életminőségre!

Hogyan tehet még többet a gyógyulásért?

Válassza ki, jelenleg milyen fázisban van a kezelésben!

img

A kemoterápia előtt

Fontos, hogy felkészítse szervezetét!

img

A kemoterápia közben

Fontos, hogy olyan étrend kiegészítőt, immunerősítőt válasszon, ami nem rontja a kemoterápia hatását és nem is károsítja a máját!

img

A kemoterápia után

Találjon egy természetes és hatékony módszert az áttétek és a rák újbóli kialakulásának megelőzésére!